SZDP Budapest

A szoci�ldemokr�ci�r�l - r�viden

Mi a szoci�ldemokr�cia?

     A szoci�ldemokr�cia a 19. sz�zad m�sodik fel�ben keletkezett t�rsadalmi politikai elm�let �s mozgalom a kapitalizmus kritik�j�ra, korl�toz�s�ra �s b�k�s megv�ltoztat�s�ra, a dolgoz� emberek jav�ra. A munk�smozgalom demokratikus ir�nyzata, amely elutas�tja a t�rsadalom er�szakkal val� megv�ltoztat�s�t, a diktat�ra minden fajt�j�t, a prolet�rdiktat�r�t �s a fasizmust.
     A t�ke-munka egy�tt hozza l�tre az anyagi �s szellemi j�l�tet. Ez�rt a szoci�ldemokrata politika a harmonikus egy�ttm�k�d�s�ket szolg�lja. �rdek�tk�z�s eset�n a kiszolg�ltatottabb f�l, a munka, a munk�s, a b�rb�l, fizet�sb�l �l� politikai k�pviselet�t l�tja el a t�rsadalmi b�ke meg�rz�se �rdek�ben.

     A szoci�ldemokr�cia t�bb mint sz�z �ve v�di Nyugat Eur�p�ban a b�rb�l �s fizet�sb�l �l�ket. C�lja a dolgoz� ember beemel�se a polg�ri t�rsadalomba. Elvetj�k a vagyon, az iskolai v�gzetts�g, a vall�s, a b�rsz�n alapj�n t�rt�n� negat�v �t�lkez�st.

     A b�rb�l �s fizet�sb�l �l�knek is joguk van belesz�lni a parlamenti demokr�ci�ba. A modern polg�ri nemzetbe nemcsak a kiv�lts�gosok, hanem mindenki beletartozik. Az emberhez m�lt� �letre minden dolgoz�nak joga van.
     A szoci�ldemokr�cia nem elutas�tja, hanem demokratiz�lni �s hasznosan fenntartani k�v�nja az �llamot, a parlamentet ugyanakkor t�mogatja a kis k�z�ss�gek m�k�d�s�t.

     A szoci�ldemokr�cia horizont�lisan szervez�dik. T�mogatja a kis k�z�ss�gek szervez�d�s�t �s �ntev�kenys�get. T�bb mint sz�z �ve sikerrel t�mogatja a sz�vetkezeti mozgalmat, ami a kistermel�k gazdas�gi �nv�delm�t l�tja el.
     A szoci�ldemokr�cia a szakszervezeti mozgalomb�l n�tt ki. A szakszervezet a munk�sok, �s alkalmazottak gazdas�gi �rdekv�delm�t l�tja el. A szoci�ldemokrata p�rt pedig a parlamentben a politikai �rdekeikre �rk�dik.

     A sz�vetkezeti �s a szakszervezeti mozgalom is fontos �nv�delmi szervez�d�s. Kiv�l� terep az �ntudatos k�zpolg�rok, szoci�ldemokrata politikusok kinevel�d�s�nek. A szoci�ldemokrata mozgalom szerves r�sze az �nm�vel�s, a n�pf�iskolai k�pz�s, a kultur�lis, szoci�lis, k�z�ss�gi �nk�ntes munka.

     A szoci�ldemokr�cia m�lys�gesen tiszteletben tartja az egy�n lelkiismereti, gondolati �s vall�sszabads�g�t. V�di a hagyom�nyos emberi kapcsolatokat, k�z�ss�geket �s �rt�keket, mint amilyen a hazaszeretet, a csal�di �let, az anyas�g, az emberi �let tisztelete.

     Az �llamnak korunkban is fontos gazdas�g-t�rsadalom �s kult�ra szervez� feladata van!
     A sikeres orsz�gok tapasztalatai egy�rtelm�en bizony�tj�k ezt.
     A szoci�ldemokr�cia a t�ke, az �ru �s a munkaer� szabad nemzetk�zi �raml�s�nak h�ve. A mai v�ls�g mutatja, hogy a szabad t�nyez� �raml�s a globalizmus-ideol�gia egyik legellentmond�sosabb t�tele. A szoci�ldemokr�cia nem helyesli az elz�rk�z�, protekcionista politik�t, a nemzetk�zi gazdas�gi �s technol�giai egy�ttm�k�d�s h�ve, �m a vil�ggazdas�g m�k�d�s�nek szab�lyozotts�g�t t�mogatja. Ezt a vil�g stabilit�sa �s a gyeng�bb orsz�gok v�delme �rdek�ben teszi.

     Nyugat-Eur�p�ban a munk�smozgalomnak ez a polg�rosult v�ltozata, a szoci�ldemokr�cia v�lt �ltal�noss�! Portug�li�t�l Sv�dorsz�gig, Ausztri�t�l Izlandig az eur�pai politikai berendezked�s egyik alappill�r�v� v�lt. A kereszt�nydemokrata n�pp�rtokkal v�lt�gazdas�gban szolg�lja a nemzetek �s az egys�ges�l� Eur�pa j�l�t�t.

     A j�l�t t�rsadalmi k�z�rzet! Nem csup�n p�nzt�rca! Meg�lhet�s, �nbecs�l�s, �rtelmes c�lok, egym�s elfogad�sa, igazs�goss�g, tisztelet, bizalom, k�lcs�n�ss�g, egym�s mellett l�tez�s. Nemcsak keny�rrel �l az ember.

�s n�lunk hogy volt ez?

     K�z�p �s Kelet-Eur�p�ban viszont a radik�lis kommunista, marxista, leninista p�rtok t�rtek egyeduralomra a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. Pedig Magyarorsz�gon a Szoci�ldemokrata P�rt volt az els� modern p�rt, 1890-ben alakult.
     A Horthy korszakban az SZDP kem�ny, leg�lis ellenz�ki p�rt volt. A Bethlen-Peyer paktum a politikai ellenfelek k�zti okos kompromisszum volt.
     V�dte a b�rb�l, fizet�sb�l �l�k �rdek�t. A Bethlen-Peyer paktummal hozz�j�rult a k�t vil�gh�bor� k�zti t�rsadalmi b�k�hez.

     A kommunista p�rt ekkoriban illegalit�sban volt, tagjai b�rt�n�kben �ltek, vagy Moszkv�ba menek�ltek.
     A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en, - a koal�ci�s �vekben - a szoci�ldemokrat�k r�szt vettek a korm�nyban, az �jj��p�t�sben, a f�ldoszt�sban, a feud�lis el�jogok megsz�ntet�s�ben, a vegyes tulajdon� gazdas�g megval�s�t�s�ban.

     1948-ban fordult a kocka.
     Az orosz tankok �rny�k�ban a kommunista p�rt minden p�rtot felsz�molt. A szoci�ldemokrata p�rtot er�szakosan beolvasztotta a kommunista p�rtba. De sok szoci�ldemokrata ellen�llt. A nem egyes�l�ket az �llamp�rt b�rt�nbe vetette, megk�nozta, kiv�gezte. A Szoci�ldemokrata P�rt vagyon�t elkobozta, �s abb�l az�ta sem adott vissza semmit. Sok szoci�ldemokrata vezet� emigr�lni volt k�nytelen.

     A Szoci�ldemokrat�k r�szt vettek az '56-os forradalomban, 1956. okt�ber 31-�n �jj� alakult a Szoci�ldemokrata P�rt. Nagy Imre m�sodik korm�ny�ban K�thly Anna, Kelemen Gyula, Fisher J�zsef kapott miniszteri t�rc�t.
     A forradalom lever�se ut�n megtorl�s �s b�rt�n k�vetkezett, ekkor emigr�lt a szoci�ldemokrata politikusok m�sodik hull�ma.
     A kommunista egy p�rt rendszer eg�szen 1989-ig tartott.

Mi�rt szor�tott�k ki a szoci�ldemokrat�kat a rendszerv�lt�sb�l?

     A Szovjetuni� �ltal vezetett kommunista vil�grendszer 1989-ben �sszeomlott. A rendszer �talak�t�s�t azonban a r�gib�l �talak�tott er�k�zpontokb�l ir�ny�tott�k. Hiszen nem is volt m�s. A kommunista diktat�r�t egyik napr�l a m�sikra a neoliber�lis diktat�ra v�ltotta fel.
     Sz�znyolcvan fokos fordulat k�vetkezett be. (Azokat a kommunist�kat, akik ezt a fordulatot, ak�r erk�lcsi okokb�l, nem fogadt�k el, kitasz�tott�k. Bel�l�k lett a Munk�sp�rt.)

     1948-ban a kommunist�k �llamos�tottak, 1989-ben pedig privatiz�ltak. Kitett�k a t�bl�t: Magyarorsz�g elad�! A magyar nemzetgazdas�g t�bb mint sz�z �vig �p�tgetett vagyon�t a reforkommunist�k, �jliber�lisok, �s konzervat�vok egym�st v�ltva �s v�llvetve k�lf�ldi c�geknek egyenesen �s k�zvet�t�ssel eladt�k. A vagyon egy r�sz�t hazai tov�bb�t�knak �s cs�dbe viv�knek adt�k �t.

     K�lgazdas�gi kapcsolatainkat el�nytelen�l �s felel�tlen�l sz�tzil�lt�k. A vil�ggazdas�gba val� visszat�r�s�nk rendk�v�li vesztes�gek elszenved�s�vel zajlott le. Sz�tszak�tott�k hagyom�nyos k�lgazdas�gi kapcsolatainkat, keleti piacainkat, f�k�nt az orosz, a volt KGST, �s az arab piacainkat, ezzel sokkszer� domin�hat�st ind�tva el.

     A munkan�lk�lis�g �s az infl�ci� pr�b�ra tette a b�rb�l �s fizet�sb�l �l� csal�dok t�relm�t. A seg�lyeken �s a nagy ell�t�rendszereken kereszt�l patakokban folyt a k�zp�nz, elker�lend� a t�rsadalmi el�gedetlens�get. A hamis t�rsadalmi b�ke alapja az lett, hogy fogja be mindenki a sz�j�t, a nagyok nagyot lopnak, a kicsik meg kicsit. A v�ge csak ez lehetett: az orsz�g elz�logos�t�sa.
     A nagy ell�t�rendszerek sz�ks�ges �talak�t�sa azonban nek�nk szoci�ldemokrat�knak nem ugyanazt jelenti, mint a neoliber�lisoknak. A szoci�lis rendszerek eredetileg nem els�sorban a seg�lyrendszerek! Hanem az �llamilag garant�lt eg�szs�g�gyi, betegs�gi t�rsadalombiztos�t�s, nyugd�j, a csal�di p�tl�k, a gyes. Mindezt "�talak�t�s, reform" c�m�n meg akarj�k sz�ntetni, vagy mag�nc�gek kez�be adni, t�zsd�re vinni. Leg�jabban az oktat�s�gyet vett�k c�lba! Figyelj�nk, mert ezek NEM REFORMOK, hanem eg�sz egyszer�en A MAGYAR K�ZVAGYON PRIVATIZ�L�SA K�LF�LDI T�KETULAJDONSOK �LTAL.

     M�gis, a valamikori "gaz imperialist�b�l" feh�r lovon sz�ke herceg lett. A b�k�b�l kir�lykisasszony. A rendszerv�lt� reformkommunist�k b�rkit ink�bb elfogadtak, csak a szoci�ldemokrat�k ne j�jjenek! Csak egy demokratikus, eur�p�r baloldal fel ne �lljon!
     A nagy, hierarchikus rendszerekhez szokott reform kommunist�k szempillant�s alatt l�ptek �t a nagybankok �s multik vil�g�ba. A p�rtk�zpont �s a c�gk�zpont utas�t�sa annyiban hasonl�t egym�shoz, hogy gondolkod�s n�lk�l v�gre kell hajtani.

     Vill�mgyorsan megkezd�d�tt az �llamhatalom sz�tzil�l�sa. A sz�lsebes privatiz�ci�t csak az �llamigazgat�s �sszeroppant�sa tudta fel�lm�lni.
     A volt kommunist�k egy r�sze- a neoliberalizmus �j apostolai egyszerre hoztak l�tre egy eddig n�lunk ismeretlen inform�ci�s - gazdas�gi - vagyoni szervezetts�get, �s egy Magyarorsz�gon eddig soha nem ismert k�oszt �s nihilt.

     A szem�nk el�tt n�tt ki egy az �llami vagyon �s az eur�pai uni�s p�nzek manipul�l�s�val megtollasodott kompr�dor burzso�zia. Tucat sz�mra jelentek meg a soha senki �ltal meg nem v�lasztott �s/vagy sz�mon nem k�rt politikai par-ven�k az �llamg�pezetben �s az �nkorm�nyzatokban.

     Ezek a "nagyv�llalkoz�k" �s "nagypolitikusok" t�bbs�ge egy percig sem tudn�nak l�tezni a v�z tetej�n, az igazi v�llalkoz�i �s politikai piacon, az �llam k�v�rre f�jt �sz�gumija n�lk�l!

     A m�sik oldalon egy atomiz�lt, sz�rnyaszegett, cserbenhagyott, �nv�delemre csak lassan k�pes t�rsadalmat l�tunk.
     Mindez nek�nk, szoci�ldemokrat�knak nem meglepet�s. A 20 �v t�rt�net�nek z�rt logik�ja van. Minden politikai �s m�r azon k�v�l es� (!) eszk�zt felhaszn�ltak az�rt, hogy a rendszerv�lt�skor a szoci�ldemokrat�k ne ker�ljenek a parlamentbe.
     H�t ez�rt.
     Szem�lyes �ldozatv�llal�sunk, �tgondolt programunk, pontosan bek�vetkezett el�re jelz�s�nk minket igazolt. Igazunk birtok�ban, tegy�k a dolgunkat. Keress�k meg egym�st, �p�ts�k �jra a magyar baloldalt!

     Az egykor a mag�ntulajdonokat �llamos�t�, az imperializmus ellen harcol�, az ellenfeleiket k�m�letlen�l likvid�l� kommunist�k m�sodik, harmadik nemzed�ke m�r m�s eszm�ket k�vet. A hajdani marxist�kb�l, maoist�kb�l �tt�rt neoliber�lisok a neofit�k buzgalm�val tagadj�k az �llami tulajdont. Sz�thordj�k, ki�rus�tj�k a magyar n�p �ltal t�bb gener�ci�n kereszt�l l�trehozott nemzeti vagyont.

     A munkan�lk�lis�g �s a szoci�lis probl�m�k "kezel�se", a struktur�lis �talak�t�sok, a nagy eloszt�rendszerek szakszer� reformja elmaradt, a fejl�d� vil�gban j�l ismert ad�ss�gcsapda, a minden k�pzeletet fel�lm�l� �llami korrupci�, az �llamigazgat�si tehetetlens�g --- csak ide vezethetett, ahol most vagyunk.

     A k�rd�s most az, hogy a n�p honnan v�rja sors�nak jobbra fordul�s�t? �s hogy v�gre hajland� e valamit is tenni saj�t maga a sorsa jobbra fordul�s��rt?

     A k�rd�sek k�rd�se azonban az, hogy a hivatalos "magyar progresszi�" - baloldaliak �s liber�lisok - beismeri e v�gre t�rt�nelmi t�ved�s�t?
     Azt, hogy a szoci�ldemokrat�k sz�tz�z�s�val a rendszerv�lt�s lehets�ges kiegyens�lyoz�it tett�k t�nkre.
     Azt, hogy neoliber�lis m�dszereikkel feler�s�tett�k a nemzeti radikalizmus egyre agressz�vabb v�ltozatait.
     Ellenezz�k a hamis liber�lis seg�lypolitik�t, a lehet�s�g szerinti min�l teljesebb foglalkoztat�s h�ve vagyunk. Ezt r�szben a magyar mag�n v�llalkoz�sok �szt�nz�s�vel, r�szben k�zberuh�z�s, k�zv�llalat, k�zszolg�ltat�s r�v�n lehet el�rni. EZ A VEGYESGAZDAS�G.
     A rendszerv�lt�s 20 �ve a teljes politikai �rt�k �s erk�lcsveszt�s korszaka volt.
     Ez nem a rendszerv�lt�s sz�ks�gszer� velej�r�ja! Ez sokkal szomor�bb ann�l.
     T�ved�s, hogy egy baloldali -liber�lis politika �gy fenntarthat�. Ez nem baloldalis�g. Ez nem liberalizmus. Ez j�t�k a t�zzel.
     A szoci�ldemokrat�k m�s utat j�rnak. T�rt�nelmi tapasztalataik vannak.

Mi szoci�ldemokrat�k sokfel� vagyunk, sok f�le p�rtban �s p�rton k�v�l. Ahhoz, hogy fel�p�ts�k az �j magyar baloldalt a szoci�ldemokrata �rt�krend alapj�n, meg kell, hogy keress�k egym�st. V�runk benneteket!

Dr. Petrasovits Anna �s Dr. Kulcs�r P�ter