Az SZDP értékrendje
Nyugat-Európa munkásai 1890-ben ünnepelték először május 1-jét. Ugyanebben az évben alakult meg Budapesten a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), (később SZDP). Ez a párt rengeteg áldozatot hozott, de az üldöztetések soha nem törték meg. Mélységes tisztelet és főhajtás illeti meg azokat a szociáldemokrata mártírokat, akik 1890-től kezdve életüket adták a mozgalomért, az ország szabadságáért, akik börtönökben, internálótáborokban szenvedtek, akiket megkínoztak és elhurcoltak eszméiért.
Ez a történelmi múltú párt töretlenül képviselte eszméit a nehéz időkben, küzdött a Habsburgok feudális uralmával, majd a félfeudális Horthy-rendszerrel szemben. Nyíltan tiltakozik a két világháborúban való részvétel ellen, és következetesen harcolt a magyar nyilasokkal szemben.
1947 után az orosz irányítás alatt álló magyar bolsevikok irtó hadjáratot folytattak az SZDP ellen, s végül 1948-ban erőszakkal, törvénytelenül beolvasztották a Magyar Kommunista Pártba.
1945 elején a háború befejezése után a félfeudális osztályuralomtól, a náci megszállástól, a nyilas terrortól megszabadult magyar nép nagy energiával látott hozzá az ország újjáépítéséhez és szabadsága teljes helyreállításához. Két év alatt, vértelen szociális forradalomban lényegében teljesültek a magyar népnek a század közepére beérett, legégetőbb követelései: a nagybirtokrendszer, felszámolása a parasztság földhöz juttatása, a neobarokk vezető osztály leváltása, a szabad választások, a demokratikus szabadságjogok alkotmányba foglalása és a gazdaság stabilizálása.
1956-ban sikerült talpra állítani az SZDP-t néhány napra, de a Szovjetunió hadüzenet nélküli háborúban leverte a forradalmat és a szociáldemokráciát is.
1989. november 21-én alakult újjá a "történelmi" Szociáldemokrata Párt.
A többéves stagnálás után 1997. április 19-i XXXVII egyesült kongresszuson elfogadott program volt az, amely a felemelkedéshez vezetett. A 2002-es év lesz a mérföldkő, amikor reményeink szerint parlamenti párt lesz.
A szociáldemokrácia olyan nemzetközi mozgalom, amely a békéért, a társadalmi igazságosságért harcol. Célja egy olyan békés világ megteremtése, amelyben ezek az alapértékek számítanak egy olyan világ megteremtése, amely minden embernek lehetőséget nyújt arra, hogy tartalmas életet éljen, hogy személyiségét és tehetségeit teljes mértékben kibontakoztathassa, egy olyan világ megteremtését, amelyben az emberi jogokat és a szabadság alapvető jogait egy demokratikus társadalom keretében garantálják.
Minden egyénnek joga van arra, hogy minden politikai kényszertől mentesen a lehető legnagyobb esélyt kapja meg ahhoz, hogy saját céljait tarthassa szem előtt, és személyes lehetőségeit kiaknázhassa. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az emberiségnek, mint egésznek sikerül az, hogy régóta folyó harcban történelmét feldolgozza és biztosítja azt; hogy egyetlen ember, egyetlen osztály, egyetlen nem, egyetlen vallás és egyetlen faj se legyen alárendelve másoknak.
Az igazságosság az egyén mindennemű hátrányos megkülönböztetésének a végét jelenti, valamint egyenjogúságot és egyenlő esélyeket. Az igazságosság fizikai, szellemi és társadalmi különbségek kiegyenlítését követeli és a termelési eszközök tulajdonosaitól és a politikai hatalom birtokosaitól való függőség megszüntetését. Az egyenlőség minden ember egyenértékűségének kifejezése és az emberi személyiség szabad kibontakoztatásának előfeltétele. Az alapvető egyenlőségének döntő szerepe van az emberi sokrétűség és társadalmi fejlődés terén. Szabadság és egyenlőség nem jelent ellentmondást. Az egyenlőség sokkal inkább az egyén személyisége kibontakoztatásának előfeltétele. Az egyenlőség és személyi szabadság elválaszthatatlan egymástól.
A szolidaritásnak átfogónak és globálisnak kell lennie. Az emberiesség és az igazságtalanságok áldozataival való együttérzés gyakorlati kifejezése. Joggal hangsúlyozzák és tisztelik minden nagy humanista hagyományban a szolidaritást. Napjainkban, amikor az egyének és nemzetek közötti kölcsönös függőség nagyobb, mint valaha, a szolidaritás egyre nagyobb jelentőségű, mivel az emberiség túléléséhez elengedhetetlenül szükséges.
A szociáldemokraták számára ezek az alapelvek egyformán fontosak. Az alapelvek kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen feltételezik egymást. Ezzel szemben a liberálisok az egyén szabadságára helyezik a fő súlyt, azonban az igazságosság és szabadság rovására, míg a kommunisták kisajátítják maguknak azt, hogy ok az egyenlőség és szolidaritás megvalósítói addig ez a szabadság rovására megy.
A szociáldemokrácia eszméje, szerte a világon sok ember képzeletét ejtette rabul. Sikeres politikai mozgalmak hajtóereje volt, a dolgozó ember életén döntően javított és rányomta bélyegét a XX. századra. Számos célkitűzések megvalósítása mellett a jelenkor veszélyeit és problémáit is fel kell tárni. Tudatában vagyunk annak, hogy még jelentős feladatok várnak ránk, amelyeket csak közösen tudunk megoldani, hiszen az emberiség túlélése egyre inkább az emberek közös erőfeszítésétől függ világszerte.
A jelenlegi gazdasági, technológiai, politikai és társadalmi változások a világ mélyreható átalakulásának kifejezői. Az alapvető kérdés, amely napjainkban felmerül, nem úgy szól, hogy a következő években valóban lejátszódik-e ez az átalakulási folyamat, hanem inkább úgy, hogy ki fogja ezt a folyamatot ellenőrizni, és hogyan. A kérdés szociáldemokrata megválaszolása teljesen egyértelmű, ezt a folyamatot a világ mai emberének kell ellenőriznie, mégpedig egy továbbfejlesztett demokrácia segítségével az élet minden területén, a politikában, társadalomban és a gazdaságban. A politikai demokrácia a szociáldemokraták számára a szükséges keretet, a mai jogokat és a szabadságjogok előfeltételeit jelenti. Világunk mindenegyes emberét bele kell vonni ebbe a lejátszódó társadalmi átalakulási folyamatba és ezzel az emberiségben új reményeket kell ébreszteni, akik a békéért és a haladásért szállnak síkra, azokat felhívja az együttműködésre, hogy ezáltal ez a remény valóra válhassék.
Alkalmas és emberhez méltó demokratikus struktúrák alapjain valósítható meg a szabadság, egyenlőség, biztonságos és jólét egy demokratikus világgazdaság keretében. Számos, ez idő szerint még megfigyelhető fejlődés még soha nem látott veszélyeket hoz magával. A pusztítási technológiák továbbterjesztése a borzalmak kérdéses egyensúlyát segítené elő, mely nem nyújt méltányos garanciát az emberiség biztonságára.
Földünket az élet fizikai előfeltételeit figyelmen kívül hagyó városiasítás és ipari terjeszkedés, valamint a bioszféra elpusztítása és az élet fontosságú energiaforrások irracionális rablógazdálkodása fenyegeti.
A földön régiókat és közösségeket fenyeget az éhínség és halál, noha a világ elegendő természetes és technikai energiaforrással rendelkezik, hogy eltarthassa önmagát.
Ezeknek a társadalmi és gazdasági struktúrának az átalakulása drámai és mélyreható, szociális kihatásait, munkanélküliség, regionális hanyatlás, közösségek megsemmisítése nemcsak a legszegényebb, hanem általában a dolgozó emberek szenvedik meg. A világgazdaságban gyorsan erosödő nemzetközi összefonódások a fennálló politikai, társadalmi és nemzeti intézményeken belül ellentmondásokhoz vezettek. Egy nemzetközi gazdasági és a méltánytalan nemzetközi politikai struktúrák közötti növekvő szakadék egyike azon tényezőknek, amelyek szegénységhez és fejlődési elmaradáshoz, valamint több helyütt tömeges munkanélküliséghez és új formáihoz vezetnek.
A szociáldemokraták elősegítették a gyarmatosítás megszüntetését a jóléti államok megteremtését, a leszerelést. Azonban ősrégi igazságtalanságok továbbra is vannak. Még mindig megsértik az emberi jogokat, a faji és nemi hátrányos megkülönböztetést még messze nem sikerült megszüntetni, az egyes emberek életében az esélyeket még mindig az a régió és az osztály szabja meg, amelybe beleszületett.
A demokrácia gondolata a szabadság és egyenlőség alapelvein nyugszik. Férfi és nő egyenjogúsága nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is, munkahelyen, a családban és a társadalmi élet minden területén; ezért része a szociáldemokrata társadalom koncepciójának.
A szociáldemokraták minden faj, minden etnikai csoport, minden nemzet és vallás egyenjogúságára törekszenek. A világ számos részén ezek a jogok manapság erősen kétségbevonhatók.
Természetesen lehetnek a demokráciának különböző formái. De demokráciáról csak abban az esetben beszélhetünk, ha az emberek szabadon választhatnak különböző politikai alternatívák között, ha egy kormányváltás békés úton és a lakosság szabad akaratának alapján lehetséges, ha az egyén és a kisebbségek jogai garantáltak, ha független igazságszolgáltatás van, amely egy minden polgárral szemben megrögzött, pártatlan jogállamiságon alapszik. A politikai demokrácia a szociáldemokrata társadalomnak nélkülözhetetlen eleme. A szociáldemokrácia a fokozott demokrácia megvalósításának szakadatlan folyamata a gazdaság, társadalom és a növekvo társadalmi igazság terén.
A Szociáldemokrata Párt egy további jelentős követelése az erőszakuralom és diktatúra alóli mentesség. Ez a követelés előfeltétele annak, hogy a népek és társadalmak a béke és nemzetközi együttműködés új, jobb világát teremthessék meg, egy olyan világot, amelyben az emberek politikai, gazdasági és társadalmi sorsát demokratikus úton döntik el.
A demokráciáért folytatott harcban az elkövetkező években országról országra különbségek lesznek az e cél eléréséhez szükséges politikai és törvényhozási intézkedéseket illetően. A szociáldemokraták ugyanis nem állíthatják, hogy egy végleges társadalmi modell birtokában vannak, amely változásokat, reformokat vagy egy további fejlődést kizár. Egy olyan mozgalom, mely elkötelezte magát az önrendelkezés demokratikus jogának, mindig lesz tere a kreativitásnak, minthogy minden népnek és minden nemzedéknek magának kell kitűznie a saját céljait.
Az egyén szabadsága és a társadalmi alapjogok az előfeltételei annak, hogy minden ember emberhez méltó életet élhessen. Ezek a jogok nem pótolhatják egymást, és nem szabad őket kijátszani egymás ellen sem. A szociáldemokraták féltve őrzik az élethez, testi épséghez, vallásszabadsághoz, szabad véleménynyilvánításhoz, gyülekezési szabadsághoz, kínzás és megalázás elleni védelemhez való elidegeníthetetlen jogokat. A szociáldemokraták síkra szállnak az éhezés és ínség megszüntetéséért, a valódi társadalmi biztonságért, és a munkához való jogért. Egy társadalmon belül különböző kultúráknak egyenjogúságot és egyenlő esélyeket kell biztosítani. Mindén ember számára egyformán hozzáférhetové kell tenni a nemzeti és a globális kulturális örökséget.
A szociáldemokrata mozgalom továbbra is kiáll egy vegyes gazdaság keretén belüli társadalmasítás és köztulajdon mellett. Kétségtelen, hogy a gazdaság növekvő nemzetközisége és a világszerte lejátszódó technológiai forradalom szükségessé teszi a demokratikus ellenőrzést, napjainkban jobban, mint valaha. A gazdaságnak a társadalom általi ellenőrzése azonban olyan cél, amely időtől és helytől függően egymástól erősen különböző gazdasági intézkedésekkel elérhető.
A "történelmi" Szociáldemokrata Párt (SZDP) alapértékei az itt megfogalmazott értékrend, amely megvalósításához várja az állampolgárok csatlakozását, hogy a harmadik évezred ne a szegények évezrede legyen.
Sztankovánszki Tibor
SZDP ügyvezeto elnök